Az innovációnak számos területe és széles szakirodalma van, ez a könyv csak azzal a folyamattal foglalkozik, amely egy új termék-, eljárás- vagy szolgáltatás ötlet, kutatási eredmény megszületésétől a megvalósításig, azaz a piaci bevezetésig tart. Ez a könyv nem tankönyvnek készült, nem is tudományos eredményeket összefoglaló, értékelő és bemutató mű, hanem a több évtizedes az innovációmenedzsment területén szerzett tapasztalataim összefoglalása.

Általánosan elfogadott szakmai körökben, hogy csak akkor beszélhetünk innovációról, ha az innovációs folyamatnak az eredménye megjelenik a piacon, azaz értékesítésre kerül. Ebben a felfogásban a kutatás-fejlesztés önmagában nem jelent innovációt, hanem csak az innováció folyamatának egy fontos részét.

Innovatív vállalkozásoknak nevezhetjük azokat a cégeket, amelyek az árbevétel minimum 10%-t kutatásra és fejlesztésre használják és folyamatosan új termékekkel, technológiákkal vagy szolgáltatásokkal jelennek meg a globális piacon. A nagy növekedésképesség azt jelenti, hogy a vállalkozások árbevétele évente minimum 20-25 %-l növekszik és így három év alatt meg tudják duplázni azt. Erre a vállalkozási körre jellemző, hogy az árbevétel minimum a 30%-a adó és járulékbevételt jelent az államnak.

Az intézményi magvető tőke jelentősége abban áll, hogy segítségével vihetők el a projektek addig az állapotig, amikor már megítélhető, hogy az adott termék-, eljárás- és szolgáltatás ötlet vagy kutatási eredmény milyen kockázatok és befektetési szükséglet mellett vezethető be a piacra. Az innovációs projektekben a befektetők többsége akkor tudja kamatostól visszakapni a befektetett tőkéjét, amikor a vállalkozás már sikeresen működik a piacon. Az intézményi magvető tőke befektetőnek, az államnak ezzel szemben, ha a vállalkozás működni kezd, az első hónap végén már az adó és járulékbevételeken keresztül szinte azonnal elkezd megtérülni a befektetése.

Gyakorlatilag minden szakértő egyetért abban, hogy innováció nélkül nincs sikeres jövő, de abban már nagyon megoszlanak a vélemények, milyen módszerekkel és hogyan lehet az hazai innovációt olyan mértékben felgyorsítani, hogy már érezhetően és mérhetően járuljon hozzá az ország GDP termelő képességéhez.

Büszkék lehetünk a múltunkra, van mire építkezni és reméljük, hogy néhány év vagy egy-két évtized múlva Magyarországot a világ leginnovatívabb nemzetei között fogják számontartani. Valószínűsíthető, hogy a jövőnk magyar sikerei nem elsősorban egyes tudósok, kutatók, mérnökök nevéhez fog kötődni, hanem inkább számos hazai innovatív és nagynövekedésképességű vállalkozás nevéhez, mert az innovációs sikerek napjainkban és a jövőben is csapatok, vállalkozások sikereit fogják jelenteni.

Sajnos az elmúlt évtizedekben nagymértékben csökkent azoknak a szellemi műhelyeknek, kreatív munkahelyeknek a száma, ahol nagy számban keletkeztek innovatív ötletek

Az ötletgazdák, kutatók és az őket segítő innovációs menedzserek legmerészebb álma egy olyan sikertörténet, amikor az innovációs ötlet, kutatási eredmény értékesítésére alakul egy új vállalkozás, az elkezd növekedni, szállít a világ számos országába, ismertté és nemzetközi nagyvállalattá válik és néhány év elteltével tőzsdei bevezetésre is kerül.

A sikeres ötletgazdák, termékfejlesztők legfontosabb tulajdonsága a kreativitás, ami lehetővé teszi, hogy érzékenyen reagáljanak a problémákra, gyorsan és könnyen dolgozzák fel az információkat és az asszociációk révén eredeti megoldásokat dolgozzanak ki. A kreatív emberre jellemző az ismeretlen összefüggések észlelése, egy probléma többoldalról történő megközelítésének képessége. A kreatív embereket nyitottság, változásokra törekvés, merészség, gyors reagálás, lendület jellemzi. A kreatív emberek közül kerül ki a legtöbb feltaláló.

“A képzelőerő fontosabb, mint a tudás.” (Albert Einstein)                      

Számos termék-, eljárás- és szolgáltatás ötlet, kutatási eredmény sikeres piaci értékesítése során fogalmazták meg a sikert elérő cégek vezetői, köztük olyanok is, akik kivételes esetben ötletgazdák is voltak, hogy a teljes piacra viteli folyamatban az, hogy az értékesítendő termék kifejlesztésre került kevesebb, mint 10%-ban részese a sikernek. A siker 90%-a a kapcsolatokból, a vállalkozás fejlesztésből, piacismeretből, marketingből, üzleti modellből stb. áll.

A találmány nem más, mint az új műszaki megoldás, amire a szellemi tulajdonvédelmet meg akarjuk szerezni. A szabadalom pedig, az a jogi oltalom, ami alapján a kizárólagos gyártási, értékesítési, illetve hasznosítási jogot különböző országokra megkaphatjuk. Általánosan használt irányelv az innovációmenedzsmentben, ha valami könnyen másolható, akkor nem biztos, hogy érdemes szabadalmaztatni, hanem a fejlesztési előnyt célszerűbb kihasználni a piacra viteli folyamatban. Az olyan területeken, mint az elektronika, ahol egyrészt gyorsan fejlődik a technika és az egyes megoldások akár hónapok alatt is elveszíthetik az újdonságtartalmukat, a vállalkozók általában nem szabadalmaztatnak, hanem az új megoldásokat beépítik a termékeikbe, lehetőleg nem könnyen másolható módon és így igyekeznek üzleti előnyt szerezni az innovatív ötletekből.

Az innovációmenedzserek a termék-, eljárás- és szolgáltatás ötletek piacra vezetési folyamatában igen fontos szerepet töltenek be, mert szerepük van az induló, innovatív vállalkozások menedzselésében és az innováció fejlesztését, támogatását segítő számos intézményben. A hazai innováció menedzserek többsége olyan szakértő, aki maga sohasem talált fel semmit, sohasem volt vállalkozó, közvetlen kapcsolata csak érintőlegesen volt az innováció bármelyik részével.

Mit keresnek az ötletgazdák a saját projektükkel kapcsolatban, ha katonai hasonlattal élünk akkor pénzt-paripát fegyvert és mit kaphatnak egy innováció menedzseri együttműködésből?

finanszírozó forrást – használható kapcsolatokat – tudást és információt!

A finanszírozó forrás lehet egy üzleti angyal, befektető vagy egy vállalkozás, a használható kapcsolat a kutatás-fejlesztési kapcsolatoktól a tanácsadókon, technológiai centrumi és más kivitelezői kapacitásokig terjedhet, a tudás és információ keretében pedig szakértőket, coachokat, mentorokat stb. kaphat a termékfejlesztési folyamat gyorsításához.

Az innovációs és innovációmenedzsment folyamatokkal kapcsolatban van egy általánosan elfogadott nézet, miszerint ezekben a folyamatokban a legfontosabb az ember. Mivel egyetlen ember nem érthet mindenhez és a kapacitása sem végtelen, ebből logikusan következik, hogy az innovációt megvalósítani készülő csapat a legfontosabb.

INNOVÁCIÓ = CSAPATMUNKA

Lee Iacocca a Chrysler autógyár egyik legsikeresebb topmenedzsere fogalmazta meg a következőket:

„Minden gazdasági tevékenység három tényezőből áll:

ember – termék – profit

Az első az ember, ha nincs jó csapatunk a másik kettővel nem megyünk sokra.”

Tervezés nélkül a különböző fejlesztési, szerkesztési, gyártási, üzleti stb. folyamatok a káoszhoz vezetnek, ami azt jelenti, hogy sok folyamatot újra kell kezdeni vagy lényegesen nagyobb erőforrások lekötésével, hosszabb idő alatt lehet kisebb eredményekhez jutni. Valóban akkor járunk el helyesen, ha tervet készítünk, megtervezzük, hogy adott idő alatt honnan hova szeretnénk eljutni, aztán mérünk ellenőrzünk és ha szükséges akkor módosítjuk vagy újra tervezzük a folyamatokat.

„A terv semmi, a tervezés minden” (Dwight D. Eisenhower az USA egykori elnöke)

A tervezés jelentősége fejezet a termékfejlesztési feladatok legfontosabb olyan tervezéssel kapcsolatos elemeit tartalmazza, amelyet a termék piacra viteli vagy az értékesítési folyamatában a menedzsmentnek kell elvégeznie vagy a munkát irányítani. A piackutatás, a marketing, az üzleti modell, az értékesítés részletei, az üzleti terv, és a megvalósíthatósági tanulmány a piacra viteli folyamat kritikus elemei. Külön részfejezetben kerülnek bemutatásra a prezentáció összeállításának és előadásának kérdései, valamint az üzleti tárgyalásokkal kapcsolatos útmutatások.

A piaci ismeretek és a becsülhető fejlesztési költségek birtokában az esetek nagy részében eldönthető, hogy szabad-e folytatni a termékfejlesztés folyamatát vagy sem.  A korábbi termékfejlesztési gyakorlat szerint kb. 60-100 termékötletből egy volt igazán sikeres, ma a felgyorsult világban, a finomodó tervezési módszereknek köszönhetően, ez az arány lényegesen jobb lett. Az előzetes piackutatás adatainak ismeretében el kell dönteni, hogy jó esélyünk van-e az általunk fejlesztett termék, szolgáltatás piaci bevezetésére. Ha a válasz igen, akkor ezt követően az eddigi ismeretek birtokában már a fejlesztés alatt lévő termékünk piaci pozicionálásának pontosítása a cél. Gyakorlatilag innen kezdődik a marketing stratégia és taktika kidolgozásának folyamata.

Minden vállalkozás azzal az igénnyel jön létre, hogy a tulajdonosainak hasznot termeljen és nyereségesen működjön. Az üzleti tervnek éppen az a célja, hogy a tulajdonosokat, befektetőket, hitelezőket meggyőzze arról, hogy belátható időn belül az induló vállalkozás nyereségesen fog működni, miközben a saját tevékenysége révén kitermeli a befektetéseket, hiteleket.

A prezentáció olyan kommunikációs helyzet, ahol az a cél, hogy a hallgatóságnak felkeltsük a figyelmét az előadás témája iránt, és átadjunk néhány fontos információt, üzenetet. A jó prezentáció jól áttekinthető, lényegre törő, logikus szerkezetű és küllemében igényes, nem lehetnek benne elütések, helyesírási hibák, ellentmondó adatok vagy állítások. Az előadás legyen üzleti és befektető szemléletű, a termékekre, technológiákra vonatkozó részek legyenek rövidek és közérthetők. Minden prezentáció négy fő részből áll, termék és/vagy technológia, piac, pénzügy és a legfontosabb a csapat. A befektetői prezentáció legfontosabb célja a befektetői érdeklődés felkeltése.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két kutatója 2005-ben alapította a Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft-t. Kezdetben az alapítók a pályázati lehetőségek kiterjesztését látták az új cégükben, de hamarosan rájöttek, hogy a KOKI-ban amerikai mintára kifejlesztett két-foton mikroszkópiában komoly üzleti lehetőség is rejlik, mert ez a legjobb technológia, hogy az élő idegszövet munkáját vizsgálni lehessen. A Femtonics Kft elsősorban az agykutatásban használatos két ás háromdimenziós lézermikroszkópokat gyárt. A céget alapító két kutatónak széleskörű kapcsolatrendszere van a tudományos világban, mert nagyon sok nemzetközi kutatóintézettel volt és van együttműködésük. Ezek a kapcsolatok és a szakvásárokon elért sikerek tették lehetővé, hogy a kiváló mikroszkópjaiknak az értékesítése lehetővé váljon. A kisvállalatként működő hazai cégnek nem könnyű megküzdeni ezen a területen a nagynevű és a szakmában jól ismert nemzetközi versenytársakkal. Ezt részben úgy érték el, hogy a vevőikkel szinte napi kapcsolatban vannak és gyorsan reagálnak az elsősorban különböző kiegészítő készülékek formájában felmerülő igényekre.

A szakirodalomban „gazella” vállalkozásoknak hívják a gyors növekedésű induló vállalkozásokat, amelyek néhány gyors irányváltással érnek el eredményeket. Talán érdemes lenne olyan kezdő vállalkozásokat keresni, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy „kis oroszlánként” kezdenek el fejlődni és növekedni. A gazellák kevesebb mint tíz évig élnek az oroszlánok átlagéletkora 20-25 év. A gazellák ki vannak szolgáltatva a nagyvadaknak, az oroszlánok azonban a területük uraivá válhatnak. A „kis oroszlánként” induló vállalkozásokból lehetnek néhány év vagy évtized alatt az új magyar ipar húzóágazatait meghatározó hazai nagyvállalatok.

Gazellák vagy oroszlánok

Az induló vállalkozások finanszírozásában közismert a következő ábra, ahol a vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai kerülnek bemutatásra a ráfordítások függvényében.

A vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai és a tipikus

tőkefinanszírozási módok (Berszán, 2003 után, saját szerkesztés)

Az induló vállalkozások életgörbéjének azt a szakaszát, amikor a ráfordítások még lényegesen nagyobbak a bevételeknél a szakirodalom a „halál völgyének” nevezi jogosan, mert az innovatív új induló vállalkozásoknak csak kb. 20-30%-a éli túl az első éveket. Más megközelítésben ez a szakasz egy új vállalkozás életében talán a legfontosabb, mert ekkor derül ki, hogy összeállt-e egy sikerorientált menedzsment, tervszerűen, az elképzeléseknek megfelelően fejlődik-e a vállalkozás, képes-e a felmerülő váratlan események kezelésére, érvényesülni tud-e a piaci versenyben stb. Talán célszerűbb lenne a vállalkozások életének ezt a szakaszát a „lehetőségek bugyrának” hívni.

A know-how olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik. A licenc és know-how értékesítésre általában akkor nyílik lehetőség, amikor az új termék-, eljárás- vagy szolgáltatás már elért egy bizonyos fejlettségi fokot, amikor a tudományos közvélemény és/vagy a piac már elismerte az ötlet újdonságtartalmát, látszik a benne rejlő piaci potenciál vagy már meg is kezdődött a piaci értékesítés. Kutatás-fejlesztési eredményt is el lehet adni licencként és/vagy know-how-ként, de ötlet szinten gyakorlatilag lehetetlen.

Mi kell a sikeres induló innovatív vállalkozáshoz? Erre a kérdésre a leggyakrabban adott válasz, hogy elsősorban pénzre, tőkére van szükség, pedig a pénz csak a szükséges, de nem elégséges feltétel. Számtalan tényezőt fel lehetne sorolni, de a legfontosabbak szerintünk a következők:

• Hit az ötlet, illetve kutatási eredmény megvalósításának sikerében
• EKG
• JPÉ

Természetes nagyon fontos vezetői kompetenciák és számos más ismeret is szükséges, de ez az a három tényező, amit nem igazán lehet megtanulni, erre születni kell, minden mást, ami egy vállalkozáshoz kell meg lehet tanulni! A sikeres vállalkozás az új termék-, eljárás- és szolgáltatás ötletek, kutatási eredmények értékesítésének területén nem jöhet létre anélkül, hogy a vállalkozás vezetője ne hinne az általa menedzselt cég eredményes működésében. A legfontosabb sikertényezője az innovációmenedzsment projekteknek a lelkes, projektmenedzseléshez és vállalkozásfejlesztéshez értő vezető, illetve az általa vezetett csapat. Az EKG az egyik legfontosabb tulajdonsága kell, hogy legyen egy sikerre törő vállalkozásnak. Az EKG azt jelenti, hogy folyamatosan Előre Kell Gondolkodni az üzleti folyamatok tervezése és végrehajtása során, hogy minél kevesebb meglepetés érje a céget. A JPÉ nem más, mint a Józan Paraszti Ész, ami azt jelenti, hogy az üzleti és piaci folyamatokat reálisan értékelő és értő vezetői lesznek a vállalkozásnak, akik képesek a szükséges piaci kapcsolatrendszer kiépítésére és folyamatosan, jól átgondolt tervezési folyamatok alapján, tudatosan vezetik és fejlesztik a vállalkozást.

Az ötletgazdák 5-10%-a alkalmas arra, hogy a saját ötletéből, kutatási eredményéből üzleti sikert érjen el, de ezt nagyon kevesen látják be és csak többszöri sikertelen próbálkozás után jutnak el az értékesítési döntésig.

A termék-, eljárás- és szolgáltatás ötletek, kutatási eredmények piacra vitelében üzleti siker azt jelenti, hogy az új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat sikerül rövid, illetve középtávon az eredeti célokat, terveket megközelítő módon a hazai, illetve nemzetközi piacon értékesíteni. Valódi üzleti sikernek azt tekinthetjük, ha a projekt teljes ráfordítását meghaladó eredményt sikerül realizálni az értékesítés során. Természetesen az igazi üzleti siker az innovációs projekt piacra vezetésénél az, ha a start-up cégből néhány év alatt egy nemzetközi szinten is jegyzett nagyvállalat válik. Az ilyen sikeres vállalkozásoknál már a tőzsdére vezetés lehetőségével is számolni kell.

A finanszírozás minden vállalkozás működésének szükséges, de nem elégséges feltétele, ha van pénz az még egyáltalán nem garantálja a sikert!

A hazai innovációt támogató intézményrendszer szégyenlős, közvetlen támogatást vagy megrendelést nem ad a technológia transzfer intézmény hálózatnak, ezért azok, részben más célú hazai és nemzetközi pályázatokból kell, hogy biztosítsák a működésükhöz szükséges bevételeket és így az eredeti céljuknak, hogy segítsék és szervezzék a térség innovációs fejlődését csak részben tudnak megfelelni.

A hazai innovációmenedzsment intézmény rendszerre jellemző, hogy minden olyan eleme gyakorlatilag kialakításra került, amely jellemző a gazdaságilag fejlett országokra, de sok esetben, különböző okok miatt nem az alapításakor elképzelt módon működnek. Ennek a fő oka, hogy ezek az intézmények többségükben a piacról kell, hogy biztosítsák a működésükhöz szükséges bevételeket, és mivel általában nem kapnak megbízásokat sem az államtól, sem az önkormányzatoktól, az ipar fizetőképes kereslete még kicsi és az intézmények sem tudnak minden esetben megfelelő szolgáltatásokat nyújtani a vállalkozásoknak, ezért ezeknek az intézményeknek a többsége hazai és nemzetközi pályázatok bevételeiből él. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyarországon az innovációs ügynökségi szolgáltatások csak igen korlátozottan érhetők el és sok esetben nincs elég információ, mert nincsenek olyan intézmények, amelyek az integrált, rendszerezett és kereshető információkat elő tudnák állítani és állandóan frissítve naprakészen tartani.

A hazai innovációmenedzsment intézményrendszernek igen sok szereplője van, olyan érzése támadhat az embernek, hogy a sok bába között elvész a gyerek, azaz maga az innováció. Sajnos ez sok esetben így is van, számtalanszor előfordult, hogy az ötletgazdát, feltalálót az egyik szereplőtől küldték a másikhoz, de valódi segítséget, támogatást csak kevesen tudnak nyújtani. Sokszor jutott eszembe a baráti körökben elhíresült mondás, hogy „haver ne segíts, egyedül is nehéz”.

Mi kellene ahhoz, hogy jobban és eredményesebben működjenek a jelenlegi intézmények?

Integrált információ,

működő kapcsolatrendszerek

és az

eredmények mérése, publikálása!

Mit jelent ez és hogyan lehet elérni? Milyen információk szükségesek, mit tekintünk működő kapcsolatrendszernek és miért kellene mérni és publikálni az eredményeket? Mi lehet a megoldás, hogyan lehetne gyorsan és nem túl drágán eredményeket elérni?

INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉG-ek működtetése lehet a megoldás!

Az innovációs ügynökségek feladata, hogy olyan kapcsolatrendszert alakítsanak ki, amely alkalmas a szolgáltatási igények azonosítására, fejlesztésére, a meglévő innovatív vállalkozások számának és teljesítményének növelésére és lehetőséget ad a mikrokörnyezetük innováció barátabbá tételére.

Az innovációs ügynökségi szolgáltatások nélkül elképzelhetetlen a hazai innováció dinamikus fejlődése!

Magyarország már többször bizonyította, hogy képes a világ élvonalába tartozó innovációk megalkotására. A kreatív magyar szellem kihasználásával, a jelenleginél koncentráltabb és sikerorientáltabb kutatás-fejlesztési támogatással, innovációs ügynökségi tevékenységek kialakításával, valamint az innovációbarát környezet fokozatos kialakításával, fejlesztésével a hazai innovációs folyamatok jelentősen gyorsíthatók.

Ma egy innovációs ötletgazda olyan, mint egy magányos hajós, aki hánykolódik az innováció tengerén, szinte csak magára számíthat. Ezen a helyzeten lehetne változtatni, ha az intézményrendszer valódi segítséget, támogatást tudna nyújtani az innovációs projektek megvalósítási folyamatában.

Vízió és jövőkép:

Magyarország a társadalom tudatos, innováció-vezérelt magyar modellek kidolgozásán és megvalósításán keresztül váljon a szűkebb és tágabb értelemben vett termék- és technológiai innováció egyik jelentős európai központjává!

Az innovációs ügynökségeken kívül a néhány hónapon belül érzékelhető eredményeket lehetne elérni a következő pilotprojektek indításával, amelyek mindegyike a hazai innovációt jelenleg gátló egy-egy tényezőre kíván megoldást nyújtani:

• kreatív stúdiók kialakítása az új ötletek felszínre hozására (Csökken az innovatív ötletek száma!)
• intézményi közösségi magvető tőke (Innovációs ötlettől a prototípusig folyamat gyorsítása!)
• virtuális kutatóintézetek (Nincsen ipari kutatóintézet hálózat!)
• innovatív vállalkozásgyár (Innovatív ötletek gyors piacra vitele!)
• új innovációmenedzsment modellek kidolgozása (Hazai innováció gyorsítása!)

Összefoglalva a javaslatokat azt állítjuk, hogy a kreatív magyar szellem, a működő innovációs ügynökségek segítségével, az innovációs folyamatok monitorozásával, mérésével, ellenőrzésével, széleskörű összefogással, az eddigi hazai és nemzetközi tapasztalatok tudatos felhasználásával, az innovációmenedzsment intézmény rendszer támogatásával, és új utak keresésével elérhető, hogy Magyarország néhány év alatt a sok innovációs ötlet, kevés termék országából, a tengernyi ötlet és sok termék országává váljon.

Legyünk Európa egyik leginnovatívabb nemzete!

Honnan indulunk és hova juthatunk?

A hazai innováció jelenlegi helyzetének összefoglalt ismérvei:

• A nem információ technológiával kapcsolatos innovációs ötletek piacra kerülési ideje 3-10 év.
• Az innovációs ötletek 95%-a nem jut piaci fázisba.
• Nem innováció barát a hazai gazdasági és társadalmi környezet.
• Egyre kevesebb az innovációs ötlet.
• Kevés az integrált valódi és koncentrált tudást adó információ.
• Hiányoznak a nemzeti innovációs rendszerből az ipari kutatóintézetek.
• Nincs az országban közösségileg finanszírozott intézményi magvető tőke, aminek a segítségével az innovatív ötletek eljuthatnának a prototípus fázisáig.
• Nincsenek működő, valódi szolgáltatásokat nyújtó innovációs ügynökségek, amelyek szervezhetnék az információ áramlást és az együttműködést a nemzeti innovációs rendszer szereplői között.
• A kormányzat szinte mindent pályázatokkal kíván fejleszteni és irányítani, hiányoznak az eredményorientált célzott programok és projektek.
• A pályázatok hatékonyságáról nincsenek publikus információk.
• Alacsony szintű az együttműködés az innovációs rendszer szereplői között.
• Nem léteznek ösztönzők a hazai innovációs rendszerben.
• A jó gyakorlatok kevés kivételtől eltekintve nem kerülnek másolásra, nem hasznosulnak.
• Jelenleg a fejlesztési programok többsége nem szolgálja a közjót.

Hova juthatunk néhány év alatt, ha a jelenlegi helyzet alapos elemzéséből kiindulva, a hazai innovációmenedzsment kapacitásainak összefogásával, együttműködésével sikerül felgyorsítani az innovációs folyamatokat?

• Feltárásra kerül a hazai innovációs folyamatok valódi helyzete, hiányosságai és jellemzői.
• A hazai innovációmenedzsment intézményrendszer hatékonyága nő a széleskörű innovációs ügynökségi tevékenységek következtében.
• A feltárt, azonosított hiányok, problémák megoldására rövid időn belül pilot projektek indulnak s az eredményeik alapján elterjesztésre kerülnek az új módszerek.
• Sikerül az innovációs ötletek számát megtöbbszörözni, a szabadalmak száma újra növekedésnek indul.
• A kreatív és piacképes ötletek két-három éven belül piacra kerülnek.
• Kialakításra kerül olyan „gyorsító sáv”, ami biztosítja, hogy ígéretes innovációs projektek ne kallódhassanak el.
• A virtuális együttműködés ösztönzése révén új ipari kutató-fejlesztő kapacitások és a vállalkozások közötti szinergiát kihasználni képes rendszerek jönnek létre.
• Általánossá válik az élethosszig tartó tanulás, amit az integrált információ tartalmak és távoktató anyagok tesznek lehetővé.
• Kialakulnak új, húzó iparágak, és megjelennek a piacon a hazai innovatív, nagynövekedésképességű nagyvállalatok.
• A közjó programok révén az egész országban kialakul a pozitív életérzés és az életszínvonal jelentősen növekszik.
• A hazai innovációs intézményrendszer hatékonysága jelentős mértékben nő, mert a sikeres működésre ösztönző rendszer szerint működnek.
• Innováció baráttá válik a hazai társadalmi és gazdasági környezet, mert sikerül minden eszközt az innovációfejlesztés szolgálatába állítani.
• Magyarország gazdasága az új innovációmenedzsment programok, a nemzetközi munkamegosztásba történő fokozottabb beilleszkedés révén tartósan nagy növekedést ér el.

Végezetül úgy gondolom, hogy egy ilyen jövőképért érdemes dolgozni és küzdeni, hogy a kreatív magyar szellemre alapozott termék-, technológia- és szolgáltatás ötletek piacra vitelével és más innovációs fejlesztések révén elérjük az ország gyors gazdasági és társadalmi felemelkedését.